Filmkritika: Bohemian Rhapsody

A legendás rockbanda, a Queen és különösen az ikonná vált frontemberük, Freddy Mercury-ról szóló filmről szóló pletyka korai, 1991. november 24-i halála óta kering. A komoly munka évek óta folyik, de sokak miatt. problémák soha nem volt tényleges lövöldözés. Először az eredetileg szereplő Sacha Baron Cohen ugrott le, később Bryan Singer rendezőt menesztették. De most végre eljött az idő, az életrajzi film fut a mozikban, és mi magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mindezek a problémák ártottak-e a végterméknek.

TARTALOM

Miután a közepesen ismert Smile együttes 1970-ben elveszítette énekesét és basszusgitárosát, a megmaradt tagok, Brian May és Roger Taylor, a rajongó és rendkívül tehetséges Farrokh Bulsara éppen időben érkeztek. Freddy Mercury néven az énekes szerepét tölti be, és egy új basszusgitárossal és a friss néven Queennel a zenekar a világ meghódítására indul.

Akkor még senki sem sejthette, hogy ez a banda valóban bekerül a rockzene történetébe. És még kevésbé a kezdetben nem feltűnő, majd több generáció ikonjává vált Freddy Mercury fejlődése, akinek élete 1991 novemberében túl korán és tragikusan véget ért.



© 2018 Twentieth Century Fox

KRITIKUSOK

Két dolog mindennél felülmúl, amit ez a film kínál. Ez egyrészt a 4 brit zenéje, amely még mindig szilárdan lehorgonyzott legalább 3 generáció elméjében és hallójárataiban. Nem számít, hogy rajongó vagy-e, nem sok olyan zenekar van, amelyik azt állíthatja, hogy 60 és 20 év közötti szinte mindenki legalább 10 dalát felismeri, amikor játszik, és legalább 5-öt fejből el tud énekelni.

A második dolog Rami Malek nevéhez fűződik, és élete teljesítményét nyújtja Freddy Mercury alakításával. Kezdve a mimikával, az egyben túlcsavart, de mégis újra és újra nagyon félénk viselkedéssel, egészen a színpadi teátrális gesztusig. Néha az ember még az ikon tisztelőjeként is kételkedik abban, hogy ne legyen a szeme előtt az eredeti. És egyébként Maleknek az érzelmek teljes skáláját sikerül átadnia ennek a mélyen megszakadt személyiségnek.

Ez majdnem olyan bohém Rapszódia tükrözi a zenekar történetét, mert itt-ott a frontember az egyetlen, aki a reflektorfényben van. Ahogyan a bandatagok sokkal többet tettek, mint a függelékek megtartását, és nagyban hozzájárultak a Queen sikeréhez, a többi karakter is, akiket mind első osztályú módon ábrázolnak, mindig a csúcson álló nagyszerű ember árnyékában vannak. Ez nem csak Malek kiemelkedő teljesítményének köszönhető, hanem nagyrészt a forgatókönyvnek is.



© 2018 Twentieth Century Fox

És itt van elásva a film legnagyobb gyengesége. A Merkúrra való fő hangsúlyt sok helyen kritizálták, de ez érthető. Ő az, amit az emberek látni akarnak, ez mindig is így volt. Minden, ami egy filmben a 4 mindegyikével kapcsolatos, szintén irreális kívánság. De ami objektíve is savanyú, az a művészi szabadság a tényleges események ábrázolásában. Az ilyen szabadságjogok alapvetően teljesen jogosak, de úgy tűnik, hogy itt nem szolgálnak mást, mint a showmant, és erre sem a filmnek, sem a zenekar eseménydús történetének nincs szüksége. Ez dupla szégyen, mert a forgatókönyv mesterséges dráma nélkül is képes újra és újra mély érzelmeket szállítani.

Az a termelési erőfeszítés, amellyel ez a projekt megvalósult, óriási. Mivel eredeti filmanyagot egyáltalán nem használtak. Minden színpadi megjelenés, amely a filmben előfordul, a legapróbb részletekig is visszaadható-e? Ez vonatkozik a színpadokra, a jelmezekre, a közönségre és az éves divatjukra. A kiemelés itt kétségtelenül a Queen legendás fellépése a Live-Aidben a Wembley Stadionban 1985. Majdnem a teljes 20 perces szettet újraalkották.

Ami a filmben való éneklést illeti, hatalmas erőfeszítések történtek. Maleks, valamint egy elhivatott énekesnő hangja ügyesen keveredett eredeti Mercury-felvételekkel, és olyan átkozottul közeli, de elég távoli hangzású, hogy ne keltsék azt a benyomást, mintha az összes ének csak egy régi Queen CD-ről származna. Magáról a filmzenéről szerintem egy szót sem lehet mondani, mert ha nem tud kijönni a Queennel, akkor ebben a filmben nem fog tudni leülni. Mindenki más imádni fogja.



© 2018 Twentieth Century Fox

FAZIT

bohém Rapszódia a szerelem és a királynő és különösen Freddy Mercury kidolgozott nyilatkozata. A szereplőgárda, mindenekelőtt egy mesésen jó Rami Malek, tudja, hogyan kell meggyőzni a szórakoztatás mellett. Utóbbit természetesen kifejezetten a banda rajongóinak, de egyáltalán nem kizárólagosan. Egyedül a szerzők felesleges próbálkozása, hogy a zenekar történetét a kelleténél drámaibbá tegyék, vehető észre negatívan. Ennek ellenére a film továbbra is felkavaró és megindító életrajzi film a múlt század egyik legnagyobb bandájáról.