A japán pénzügyminiszter ellenzi a csökkentett kriptoadót
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy a javasolt adókulcsok nem mozdítanák elő véleményét, a kriptovaluta befektetéseket
Taro Aso japán pénzügyminiszter azt mondta, hogy valószínűleg támogatja azokat a törvényeket, amelyek ezt lehetővé teszik, a kriptovaluta paraméterei, például a részvények ugyanazon adózási rendszerbe tartoznak. A javasolt jogszabály a kriptovaluta alapú jövedelem adókulcsának 20%-os átalánycsökkentését is jelentené. A pénzügyminiszter kitartott amellett, hogy az ország nem áll készen a lépésre, többek között azért, mert a háztartásoknak nem biztos, hogy jövedelmező a digitális eszközökbe fektetni.
Aso nemtetszését fejezte ki az adókulcs-kifejezés csökkentésére irányuló jogalkotói javaslatokkal kapcsolatban. Ez volt nála 02.06. a Pénzügyi Bizottság ülésén Shun Otokita, a Japán Restaurációs Szövetség tagjának kérdésében. Elmondta, hogy az olyan iparági értékek, mint a japánok, felkészültek a digitális eszközök népszerűsítéséről szóló törvényekre. Alapítva, hogy a japán befektetéseket és eszközvásárlásokat általában készpénzzel rendezzék.
A japán háztartások 1900 billió jen (mintegy 17,6 milliárd USD-nek megfelelő) pénzügyi eszközei közül jelenleg körülbelül 900 billió jen (8,4 milliárd USD) van készpénzben, ami szokatlan. Ezért nehéz lenne motiválni a befektetőket Japánban, hogy kriptovalutákba fektessenek be. Emiatt az adó mértékét nem kell módosítani.
Jelenleg szinte minden kriptovaluta fizetőeszköz Japánban, beleértve a kereskedést, a bányászatot és a hozzá kapcsolódó „egyéb bevételek” területére történő kölcsönzést, ami akár 55%-os adókulcsot is eredményezhet. Crypto-támogató hívás Japánban, ezért egy felülvizsgált jogszabály, amely lehetővé tenné az adókulcs 20%. A pénzügyminiszter nyilatkozatai arra utalnak, hogy az új szabályokra még várni kell.
A legutóbbi, 01.05-i jogszabályban. a japán törvényhozás, a „virtuális valutára” általában hivatkozik, szemben az új „kriptoeszköz” csere kifejezéssel. Az úgynevezett fizetési szolgáltatásokról szóló törvény (PSA) arról is döntött, hogy a kriptovaluta kereskedési tőkeáttételi korlátját 4-szeresről 2-szeresére csökkenti.
Ugyanebben a bizottságban hangzott el Japán követelése, a „pénzügyi gárda”, a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (FSA), hogy vajon hasznos-e a tőkeáttételi döntés csökkentése, ha nem folytatnak megbeszéléseket szakértőkkel. Az Ügynökség azt állította, hogy az ügy nem kriptoszakértőknél történt, deviza-bennfentesek vitatkoztak, még a közvéleményt is figyelembe vették. A hatóság, a döntés a digitális valuták volatilitása fényében született, teljesen helyénvaló, mint amilyen a 2020 márciusi betörés során is láthatóvá válhat.
A pénzügyminiszter a kriptovaluta általános volatilitásáról szóló mulatságában így fogalmazott: „A „kriptográfia” szó kissé homályosan hangzik. Miért nem használjuk a japán szót a stabil érmékre? […] Stabilabbnak hangzik, vagy?
